A hőtermelés elveléptetőmotor.
1, általában mindenféle motort látni, a belső vasmag és tekercs.A tekercselés ellenállással rendelkezik, feszültség alatt veszteség keletkezik, a veszteség mértéke arányos az ellenállás és az áram négyzetével, amit gyakran rézveszteségnek neveznek. Ha az áram nem szabványos egyenáramú vagy szinuszos, akkor harmonikus veszteség is keletkezik. A mag hiszterézises örvényáram-hatású, és váltakozó mágneses térben szintén veszteség keletkezik. A mérete és anyaga, az áram, a frekvencia és a feszültség miatt vasveszteséget okoznak. A réz- és a vasveszteség hő formájában jelentkezik, ami befolyásolja a motor hatásfokát. A léptetőmotorok általában a pozicionálási pontosságra és a nyomatékkimenetre törekszenek, hatásfokuk viszonylag alacsony, az áram általában viszonylag nagy, a harmonikus komponensek magasak, az áramváltás frekvenciája a sebességgel is változik, ezért a léptetőmotorok általában hővel rendelkeznek, és a helyzet súlyosabb, mint az általános váltakozó áramú motorok esetében.
2, az ésszerű tartományléptetőmotorhőség.
A motor hőelvezetésének mértéke főként a motor belső szigetelésének szintjétől függ. A belső szigetelés teljesítménye magas hőmérsékleten (130 fok vagy magasabb) a tönkremenetel előtt. Tehát amíg a belső hőmérséklet nem haladja meg a 130 fokot, a motor nem veszíti el a gyűrűt, és a felületi hőmérséklet ekkor 90 fok alatt lesz.
Ezért a léptetőmotor felületi hőmérséklete 70-80 fok között normális. Az egyszerű hőmérsékletmérési módszer hasznos ponthőmérővel is, amellyel nagyjából meghatározható: kézzel 1-2 másodpercnél tovább nem érhet hozzá 60 foknál több; kézzel csak megérintve körülbelül 70-80 fok; néhány csepp víz gyorsan elpárolog, és több mint 90 fok.
3, léptetőmotorfűtés sebességváltással.
Állandó áramerősségű hajtástechnológia használata esetén a léptetőmotorok statikus és alacsony fordulatszámon is állandó áramerősséggel működnek, hogy fenntartsák az állandó nyomatékkimenetet. Amikor a fordulatszám eléri az adott szintet, a motor belső ellenfeszültsége megemelkedik, az áramerősség fokozatosan csökken, és a nyomaték is csökken.
Ezért a rézveszteség miatti melegedési állapot sebességfüggő lesz. A statikus és az alacsony sebesség általában magas hőt termel, míg a nagy sebesség alacsony hőt. A vasveszteség (bár kisebb arányban) változása azonban nem azonos, és a motor egészének hője a kettő összege, így a fentiek csak az általános helyzetet mutatják.
4, a hő hatása.
Bár a motor hőtermelése általában nem befolyásolja a motor élettartamát, a legtöbb vásárlónak nem kell odafigyelnie rá. De komoly negatív hatásokkal járhat. Például a motor belső részeinek eltérő hőtágulási együtthatói a szerkezeti feszültség változásához vezetnek, és a belső légrés apró változásai befolyásolják a motor dinamikus válaszát, nagy sebességnél pedig könnyen elveszítheti a lendületet. Egy másik példa erre az, hogy bizonyos esetekben nem megengedett a motor túlzott hőtermelése, például orvosi berendezéseknél és nagy pontosságú tesztberendezéseknél stb. Ezért a motor hőtermelését szabályozni kell.
5, hogyan lehet csökkenteni a motor hőjét.
A hőtermelés csökkentése a rézveszteség és a vasveszteség csökkentését jelenti. A rézveszteség kétirányú csökkentése, az ellenállás és az áram csökkentése, ami a motor kis ellenállásának és névleges áramának kiválasztását igényli a lehető legnagyobb mértékben. A kétfázisú motoroknál a motor sorba is használható párhuzamos motor nélkül. Ez azonban gyakran ellentmond a nyomaték és a nagy sebesség követelményeinek. A kiválasztott motor esetében a hajtás automatikus féláram-szabályozó funkcióját és az offline funkciót teljes mértékben ki kell használni, az előbbi automatikusan csökkenti az áramot, amikor a motor nyugalmi állapotban van, az utóbbi pedig egyszerűen lekapcsolja az áramot.
Ezenkívül a hajtás felosztása miatt, mivel az áramhullámforma közel szinuszos, kevesebb felharmonikust tartalmaz, a motor melegedése is kisebb lesz. A vasveszteség csökkentésére kevés mód van, és a feszültségszint is összefügg ezzel. Bár a nagyfeszültséggel hajtott motor nagy sebességű jellemzői javulnak, a hőtermelés is megnő. Ezért a megfelelő hajtásfeszültség-szintet kell kiválasztani, figyelembe véve a nagy sebességet, a simaságot és a hőtermelést, a zajt és egyéb mutatókat.
Léptetőmotorok gyorsítási és lassítási folyamatainak vezérlési technikái.
A léptetőmotorok széles körű elterjedésével a léptetőmotorok vezérlésének tanulmányozása is egyre nagyobb figyelmet kap. Indításkor vagy gyorsításkor, ha a léptetőimpulzus túl gyorsan változik, a forgórész tehetetlensége miatt nem követi az elektromos jelváltozásokat, ami blokkoláshoz vagy lépéskieséshez vezethet. Ugyanezen okból a megállás vagy lassítás túllépést is okozhat. A blokkolás, a lépéskiesés és a túllövés elkerülése érdekében javítani kell a működési frekvenciát, és a léptetőmotor sebességszabályozását meg kell szüntetni.
A léptetőmotor sebessége az impulzusfrekvenciától, a rotorfogak számától és az ütések számától függ. Szögsebessége arányos az impulzusfrekvenciával, és időben szinkronizálva van az impulzussal. Így, ha a rotorfogak száma és a futási ütések száma biztos, a kívánt sebesség az impulzusfrekvencia szabályozásával érhető el. Mivel a léptetőmotor a szinkronnyomatéka segítségével indul, az indítási frekvencia nem magas, hogy ne vesszen el lépés. Különösen a teljesítmény növekedésével, a rotorátmérő növekedésével, a tehetetlenség növekedésével az indítási frekvencia és a maximális futási frekvencia akár tízszeres eltérést is mutathat.
A léptetőmotor indítási frekvencia karakterisztikája úgy van kialakítva, hogy a léptetőmotor indításkor ne érje el közvetlenül az üzemi frekvenciát, hanem egy indítási folyamaton keresztül, azaz alacsony sebességről fokozatosan növelje az üzemi sebességet. A leállítás akkor történik, ha az üzemi frekvencia nem csökkenthető azonnal nullára, hanem nagy sebességgel, fokozatosan kell csökkenteni a sebességet nullára.
A léptetőmotor kimeneti nyomatéka az impulzusfrekvencia növekedésével csökken. Minél nagyobb az indítási frekvencia, minél kisebb az indítási nyomaték, annál rosszabb a terheléshajtási képesség, indításkor lépésveszteség, leálláskor pedig túllendülés következik be. Ahhoz, hogy a léptetőmotor gyorsan elérje a kívánt sebességet, és ne veszítsen lépést vagy ne túllendüljön, kulcsfontosságú, hogy a gyorsítási folyamat során a gyorsítási nyomaték teljes mértékben kihasználja a léptetőmotor által biztosított nyomatékot minden üzemi frekvencián, és ne lépje túl ezt a nyomatékot. Ezért a léptetőmotor működésének általában három szakaszon kell keresztülmennie: gyorsítás, egyenletes sebesség és lassítás, a gyorsítási és lassítási folyamat ideje a lehető legrövidebb, az állandó sebesség ideje pedig a lehető leghosszabb. Különösen a gyors reagálást igénylő munkáknál a kiindulási ponttól a futás végéig eltelt időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie. Az ilyen esetekben a gyorsítási és lassítási folyamatnak a lehető legrövidebbnek kell lennie, az állandó sebesség mellett pedig a legnagyobb sebességnek.
Belföldi és külföldi tudósok és technikusok számos kutatást végeztek a léptetőmotorok sebességszabályozási technológiájával kapcsolatban, és számos gyorsítási és lassítási szabályozási matematikai modellt hoztak létre, például exponenciális modellt, lineáris modellt stb., és ezen alapulva különféle vezérlőáramkörök tervezését és fejlesztését a léptetőmotorok mozgási jellemzőinek javítása, a léptetőmotorok alkalmazási körének előmozdítása érdekében. Az exponenciális gyorsítás és lassítás figyelembe veszi a léptetőmotorok inherens nyomaték-frekvencia jellemzőit, mind annak biztosítása érdekében, hogy a léptetőmotor lépésveszteség nélkül mozogjon, mind pedig annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználja a motor inherens jellemzőit, lerövidítve az emelési sebesség idejét. A motor terhelésének változása miatt ezt nehéz elérni, míg a lineáris gyorsítás és lassítás csak a motor szögsebességének és impulzusának terhelhetőségi tartományát veszi figyelembe ezzel az összefüggéssel arányosan, nem pedig a tápfeszültség ingadozása, a terhelési környezet és a változás jellemzői miatt. Ez a gyorsítási módszer állandó, a hátránya, hogy nem veszi teljes mértékben figyelembe a léptetőmotor kimeneti nyomatékát. A sebességváltozás jellemzői miatt a léptetőmotor nagy sebességnél lökésszerűen fog működni.
Ez egy bevezetés a léptetőmotorok fűtési elvébe és gyorsítási/lassítási folyamatvezérlési technológiájába.
Ha szeretne velünk kommunikálni és együttműködni, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal!
Szorosan együttműködünk ügyfeleinkkel, meghallgatjuk igényeiket és reagálunk kéréseikre. Hisszük, hogy egy kölcsönösen előnyös partnerség a termékminőségen és az ügyfélszolgálaton alapul.
Közzététel ideje: 2023. április 27.