A lépéseltérésnek azt kell jelentenie, hogy az impulzus kimarad, és nem mozdul el a megadott pozícióba. A túllendülésnek az eltérés ellentétesnek kell lennie, azaz a megadott pozíción túl kell mozognia.
Léptetőmotorokgyakran használják mozgásvezérlő rendszerekben, ahol a vezérlés egyszerű, vagy ahol alacsony költségre van szükség. A legnagyobb előnye, hogy a pozíció és a sebesség szabályozása nyílt hurkú módon történik. De éppen azért, mert nyílt hurkú vezérlésről van szó, a terhelés pozíciója nem kap visszacsatolást a vezérlőhurok felé, és a léptetőmotornak minden gerjesztésváltozásra helyesen kell reagálnia. Ha a gerjesztési frekvencia nincs megfelelően kiválasztva, a léptetőmotor nem lesz képes az új pozícióba mozogni. A terhelés tényleges pozíciója állandó hibát mutat a vezérlő által várt pozícióhoz képest, azaz lépéseltérés vagy túllövés képzelhető el. Ezért a léptetőmotor nyílt hurkú vezérlőrendszerében a lépésvesztés és a túllövés megakadályozása kulcsfontosságú a nyílt hurkú vezérlőrendszer normál működéséhez.
Lépésköz-túllépés és túllendülés jelenségei akkor fordulnak elő, amikor aléptetőmotorelindul és leáll. Általánosságban elmondható, hogy a rendszer indítási frekvenciájának határértéke viszonylag alacsony, míg a szükséges üzemi sebesség gyakran viszonylag magas. Ha a rendszert közvetlenül a kívánt futási sebességgel indítják, mivel a sebesség túllépte a határértéket, az indítási frekvencia nem indítható el megfelelően, egy elveszett lépéssel, nehéz indítás esetén egyáltalán nem tud elindulni, ami blokkolt forgást eredményez. Miután a rendszer futott, ha eléri a végpontot, az impulzusok küldése azonnal leáll, így azonnal leáll, majd a rendszer tehetetlensége miatt a léptetőmotor a vezérlő által kívánt egyensúlyi helyzetbe fordul.
A lépéskimaradás és a túllövés jelenségének kiküszöbölése érdekében a start-stop rendszerhez megfelelő gyorsítási és lassítási vezérlést kell hozzáadni. Általában a felső vezérlőegységhez mozgásvezérlő kártyát, a felső vezérlőegységhez vezérlőfunkciókkal ellátott PLC-t, a felső vezérlőegység mozgásának gyorsítását és lassítását szabályozó mikrovezérlőt használjuk, így kiküszöbölhető a lépéskimaradás jelensége.
Közérthetően fogalmazva: amikor a léptetőmotor impulzusjelet kap, meghajtja aléptetőmotorA beállított irányban rögzített szögben (és lépésszögben) forog. Az impulzusok számának szabályozásával szabályozható a szögelmozdulás mértéke a pontos pozicionálás céljának elérése érdekében; ugyanakkor az impulzusfrekvenciával szabályozható a motor forgásának sebessége és gyorsulása, így elérhető a sebességszabályozás célja. A léptetőmotornak van egy műszaki paramétere: terhelés nélküli indítási frekvencia, azaz terhelés nélküli impulzusfrekvenciával a léptetőmotor normálisan elindulhat. Ha az impulzusfrekvencia magasabb, mint a terhelés nélküli indítási frekvencia, a léptetőmotor nem tud megfelelően elindulni, lépésvesztés vagy blokkolás léphet fel. Terhelés esetén az indítási frekvenciának alacsonyabbnak kell lennie. Ha a motor nagy sebességgel forog, az impulzusfrekvenciának ésszerű gyorsulási folyamattal kell rendelkeznie, azaz az indítási frekvencia alacsony, majd egy bizonyos gyorsulásnál a kívánt magas frekvenciára kell felgyorsulnia (a motor fordulatszáma alacsonyról magas sebességre emelkedik).
Kezdőfrekvencia = kezdősebesség × fordulatonkénti lépésszám.Terhelés nélküli indítási sebességnél a léptetőmotor gyorsítás vagy lassítás nélkül, terhelés nélkül közvetlenül felfelé forog. Amikor a léptetőmotor forog, a motor tekercselésének minden fázisának induktivitása fordított elektromos potenciált képez; minél nagyobb a frekvencia, annál nagyobb a fordított elektromos potenciál. Ennek hatására a motor frekvenciája (vagy sebessége) növekszik, a fázisáram pedig csökken, ami a nyomaték csökkenéséhez vezet.
Tegyük fel: a reduktor teljes kimeneti nyomatéka T1, a kimeneti sebesség N1, a redukciós arány 5:1, és a léptetőmotor lépésszöge A. Ekkor a motor fordulatszáma: 5*(N1), akkor a motor kimeneti nyomatéka (T1)/5, a motor üzemi frekvenciája pedig
5*(N1)*360/A, tehát a nyomaték-frekvencia jelleggörbét kell nézni: a [(T1)/5, 5*(N1)*360/A] koordinátapont nincs a frekvencia jelleggörbe (a kezdő nyomaték-frekvencia görbe) alatt. Ha a nyomaték-frekvencia görbe alatt van, akkor kiválasztható ez a motor. Ha a nyomaték-frekvencia görbe felett van, akkor nem választható ki ez a motor, mert lépéshibát fog mutatni, vagy egyáltalán nem fog forogni.
Határozza meg a működési állapotot, meg kell határoznia a maximális sebességet, ha az megvan, akkor a fent megadott képlet szerint számolhat (a maximális forgási sebesség és a terhelés nagysága alapján meghatározhatja, hogy a most kiválasztott léptetőmotor megfelelő-e, ha nem, akkor azt is tudnia kell, hogy milyen léptetőmotort válasszon).
Ezenkívül a léptetőmotor indítása után a terhelés változatlan maradhat, majd növelheti a frekvenciát, mert aléptetőmotorA momentumfrekvencia görbének valójában kettőnek kell lennie, az egyik a kezdő momentumfrekvencia görbének, a másik pedig a momentumfrekvencia görbén kívül esik. Ez a görbe a következő jelentést jelenti: a motor indítása a kezdőfrekvencián, az indítás befejezése után növelhető a terhelés, de a motor nem veszíti el az ugrásállapotot; vagy a motor indítása a kezdőfrekvencián, állandó terhelés esetén megfelelően növelhető a járási sebesség, de a motor nem veszíti el az ugrásállapotot.
A fentiek a léptetőmotor lépésenkénti és túllendülésének bevezetését jelentik.
Ha szeretne velünk kommunikálni és együttműködni, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal!
Szorosan együttműködünk ügyfeleinkkel, meghallgatjuk igényeiket és reagálunk kéréseikre. Hisszük, hogy egy kölcsönösen előnyös partnerség a termékminőségen és az ügyfélszolgálaton alapul.
Közzététel ideje: 2023. április 3.